Nyitóoldal
 
Miért a KiwiSun?
 
Kiwisun szalonok
 
Gépeink
 
Áraink
 
Franchise csatlakozás

A női szolidaritás nevében

nők
Közkeletű hiedelem, hogy a nők sokkal ádázabb ellenségei egymásnak, mint a férfiak. Én azonban hiszek a női szolidaritás erejében.
Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy gyerekekkel cipőt venni kb. annyira szórakoztató, mint egy vakbélműtét, és épp csak akkora kihívás, mint egy túlélőtúra egy lakatlan szigeten. A legrosszabb mindezt télen, amikor kabátok, sapkák, sálak, kesztyűk nehezítik az életet.
A gyerek úgy hozzávetőlegesen a bolt bejáratától számított három lépésre már unja az ügyet (fiúgyerek esetén ez a három lépés a bolt bejáratán kívül értendő), és ennek megfelelő szinten együttműködő. A legkevesebb, hogy semmi nem tetszik neki, de nem mondja meg, mi tetszene (nehezített terep, ha a kérdéses gyerek még nem beszél). Mindezt fejhangon visítva. Elrohangál vagy épp ellenkezőleg, lemerevedik a tükör előtt és nem mozdul. Nem hajlandó levenni az agyontaposott cipőjét, de ha leveszi, akkor kizárólag 42-es tűsarkút hajlandó felpróbálni.
Rólad 22 másodpercen belül már ömlik a víz, a kabát-sapka-sál cunami elborítja az üzletet. A biztonsági őr először csak látványosan rátok bámul, aztán erősítést hív. A gyerek kettes fokozatba kapcsol és megpróbál a nagy nehezen ráimádkozott cipőben kislisszolni az utcára, és hiába magyarázod a felbőszült eladóknak, hogy ez nem egy lopási kísérlet, csak egy kisgyerek, aki épp a határait feszegeti.
Ekkorra az üzlet minden vásárlója és a teljes személyzet benneteket néz. Nyilván elítélőleg: vagy még nincs gyerekük, vagy már el is felejtették, milyen az. De akármilyen is, ilyen botrányos viselkedést még egész biztosan nem láttak soha. A gyerek elmehetne fogamzásgátló reklámnak, ezen a ponton már egyértelmű, hogy vagy menekülőre fogjátok, vagy olyan botrány lesz, hogy a pláza teljes területéről kitiltanak titeket.
Ismerős ez a jelent, ugye? Én nagyon is jól ismerem, és tegnap, amikor egy ilyen helyzet közepén találtam magam, a gyomrom is összerándult. Nektek is? Képzeljétek el, ahogy minden arra járó megbámul benneteket, ahogy összesúgnak a hátatok mögött, és ahogy kihallatszik egy hang: „egy jó nagy maflás kéne neki” (ilyenkor sosem tudom, vajon a gyereket akarják felpofozni, vagy engem…). Képzeljétek el, hogy mennyire kínos és frusztráló ez az egész, és hogy megbántátok a percet, amikor cipővásárlásra adtátok fejeteket! Megvan?
Akkor most képzeljétek el, hogy nem a ti gyereketek visít a hátán pörögve, nem titeket bámul a bolt és valaki mást fenyegetnek a biztonsági őrök! Ugye milyen felszabadító érzés? Mennyivel egyszerűbb és kellemesebb a felbőszült tömeghez tartozni, és nem a kirekesztett rendbontókhoz!
Így jártam tegnap, amikor az ebédidőmet egy szolizásra és cipővásárlásra szántam (kellemeset a hasznossal – fogytam, feltöltődtem és megszereztem azt a szuper piros cipőt, amire olyan rég vágytam. Akciósan!) A cipőbolt közepén egy öt év körüli kisfiú sírt taknya-nyála egybefolyva, a babakocsiban egy pár hónapos baba üvöltött torka szakadtából, szegény anyukájuk meg úgy tűnt, menten elsüllyed szégyenében. Úgy megsajnáltam szegénykét, odamentem hozzá, elvettem a kezéből a kabátokat, segítettem lenyugtatni a babakocsiban üvöltő kisbabát, amíg ő levadászta és cipőbe kényszerítette a nagyobbik gyerekét. Nagyon hálás volt, azt mondta, megmentettem a napját. Éljen a női szolidaritás 
Mona
Impresszum   ÁSZF   Adatvédelem   1139 Budapest, Rozsnyai utca 11. Telefon/Fax: (06-1) 350-9371 Mobil: (06-70) 371-3473